Ne féljünk időt tölteni önmagunkkal, hiszen elakadásaink megoldása és boldogságunk kulcsa az önismeretből fakad. De miért nem tanítják nekünk az önismeretet, és hogyan kellene hozzáfogni? Mit tanulhatunk gyermekkori sérüléseinkből és a szüleinkkel való kapcsolatunkból?
A gyermekkori sérülések feldolgozásától az önbecsülés megerősítéséig – többek között erről beszél majd a különleges önismereti kártyákkal a napokban jelentkező L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, kiképző terapeuta a következő HVG Extra Pszichológia Szalonban.
Közös fejlődési út lehetősége a párkapcsolat, mégis sokunkban él a téves hiedelem, hogy csak meg kell találnunk a megfelelő társat, aki mellett boldogok lehetünk.
Az átélt trauma feldolgozható a borzalom újbóli átélése nélkül is, ennek többféle módszere ismert, ám nem egészen fájdalommentesen. Az egyik a traumaérzékeny mindfulness. Részlet a Még közelebb önmagunkhoz című könyvből.
L. Stipkovits Erikával, klinikai szakpszichológussal, a Személyiségfejlesztő Akadémia alapítójával és több sikerkönyv szerzőjével a közönség is találkozhat a HVG Pszichofeszten, ahol nemcsak előadást tart a boldogság és önmagunk megtalálásáról, hanem workshopon is utat mutat az érdeklődőknek. Leültünk vele egy kifejezetten gyors interjúra – aminek a gyorsasága jó példa lett arra, hogy miként áll a boldogságunk és önmagunk közé a fogyasztói társadalom.
A traumákat meg lehet dolgozni, és van lehetőségünk egy minőségibb életre – derül ki a HVG Pszichológia podcast-csatornáján elérhető beszélgetéssorozat negyedik adásából. L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus részletesen beszél a trauma természetrajzáról, a bántalmazás öt típusáról és a kilábalás lehetőségéről.
A HVG Pszichológia podcast-csatornáján új sorozat indult L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológussal. A négyrészes műsorban többek között az önismeret és a belső harmónia összefüggéseiről és fejlesztésének lehetőségeiről esik szó.
A trauma olyan váratlan esemény, amelynek intenzív hatása olyan megrázó lehet, hogy a psziché szétesését is okozhatja. Részlet L. Stipkovits Erika szakpszichológus-pszichoterapeuta Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
Felnőttként a legtöbb ember boldog akar lenni, lehetőleg azonnal és örökké. Mégis egyre többen boldogtalanok, miközben hatalmas erőfeszítéseket tesznek vélt boldogságukért: pénzt és célokat kergetve beáldozzák minden idejüket, családi és baráti kapcsolataikat. Részlet L. Stipkovits Erika Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
Az ember társas lény, lehetünk-e hát egyedül boldogok? Sokan éppen azért érzik boldogtalannak magukat, mert maguk vannak, ritkán látogatják őket, nincs, akivel beszélgetni tudnának. Az egyedüllétet a fájdalmas magánnyal azonosítják, így meg is feledkeznek az áldásos egyedüllétről. Részlet L. Stipkovits Erika Még közelebb önmagunkhoz című könyvéből.
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban L. Stipkovits Erikával beszélgetünk.
Senki és semmi nem tud nekünk annyit ártani, mint saját irreális, negatív elképzeléseink. Ezek leggyakrabban csak a tudatunk kreálmányai, mégis, minden hamisságuk ellenére, túlságosan komolyan vesszük ezeket - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Közelebb önmagunkhoz című könyvében. Részlet.
Az önismeret fejlesztésével gazdagabbá, mélyebben érthetővé válik belső világunk, és hatékonyabban tudunk megküzdeni életünk nehézségeivel - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Közelebb önmagunkhoz című könyvében. Részlet.
Minden szülőtípus – de különösen a bántalmazó szülő – gyerekének nehéz felnőtté válni. Ehhez meg kell élnie, fel kell dolgoznia indulatait, meg kell bocsátania, felismerni szülei értékeit, és elfogadni a tényt, hogy apja, anyja az ő „elődje”, és gyermekként szülei is sokat szenvedtek - mutat rá L. Stipkovits Erika klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Szeretettel sebezve című könyvében. Részlet.
Kamaszkorban az idegrendszer hatalmas átalakuláson megy át. A legújabb neuropszichológiai kutatások rávilágítottak arra, hogy a funkcionális változásokon túl az agyban jelentős anatómiai változások is zajlanak, de a fejlődésére a környezet is döntő hatással van. A cikk elkészítéséhez A Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról, nem csak szülőknek című könyvet használtuk.
A kamaszok még egy jó szülő-gyerek kapcsolatban sem osztanak meg mindent magukról, és sokszor agresszíven reagálnak látszólag ártatlan kérésekre. Ez teljesen normális, hiszen így tudnak majd fokozatosan önállósodni. De nem lehetetlen a serdülőkkel kommunikálni. L. Stipkovits Erika Szeretetre éhezve – 11 tévhit kamaszokról nem csak szülőknek című új könyvében egy teljes fejezetet szentel a témának. Az alábbiakban ebből olvashatnak egy részletet.
